2016. szeptember 19. 00:19 - Attila Kovács Supras

Mentem, láttam, tanultam. Bellator Kickboxing

Bellator Kickboxing, avagy egy promóter fenomén munkája testközelből.

Már nyár elején hallottam a hírt, hogy vagy a Bellator Kickboxing, vagy pedig a Glory a hazánkba látogat. Már akkor azt gondoltam, hogy ezt azért nem ártott volna beprómózni ugyanakkor kíváncsian vártam a gálát. Mikor megerősítették a Bellator eljövetelét, az külön öröm volt számomra, hiszen a promóter Scott Coker személyes példaképem. Mr. Coker neve először itthon a Strikeforce kapcsán került a szűkebb köztudatba. Már ott példás munkát csinált,és remek közönség csalogató meccseket szervezett.

Később az UFC anya vállalata megvásárolta a Strikeforce-t és Mr. Coker némi pihenő után a Bellator-nál kötött ki, mely azóta is szárnyal. Interjúim során sok-sok komoly harcossal beszélgettem és a szakmai kérdések mellett természetesen választ kaptam pár személyes kérdésre is. Mr. Coker neve gyakran felmerült, valamint a jelenleg kialakult UFC-s szponzori rendszer okozta hátrány, mely jelen pillanatban azt mutatja; hogy kisebb bunyósnak kisebb szervezetnél éri meg lenni. Igaz a Bellator rendez cirkuszi meccseket, lásd a legutóbbi Kimbo meccsek, mégis komoly nézettségi számokat hoztak. Utána olvastam a kinti promótereknek és még a másik kedvencem Dana White úgy tárgyal, hogy nesze b*szdmeg itt egy ajánlat, vagy elfogadod, vagy nem, addig Scott Coker úgy kezdi a tárgyalást, hogy hogyan kereshetnénk mind a ketten egy kis pénzt?

 

Szóval Bellator Kickboxing. A szervezet nem titkolt szándéka, hogy a Glory méltó ellenfele legyen. Scott Coker-nek nem idegen a Kickbox világa, hiszen az MMA gálák előtt még bőven oldschool hosszú gatyás kickbox meccseket szervezett, sőtt kapaszkodj meg, a Strikeforce is az volt korábban. Egy szó, mint száz, a profi kickbox terén most komoly széthúzás van. A Glory mellett ázsiában hódít a Kunlun Fight és az Oroszoknál is rendeznek nívósabbnál nívósabb meccseket. Nem volt itt sem nevekben hiány, hiszen Raymond Daniels egy igazán veretes név, Benedek Zsolt ellen húzott kesztyűz még a váltósúlyú bajnok Karmi Gajii Laszák Zoltán ellen készült címvédésre.

 

Még a Bellator gála előtt sor került egy 5 mérkőzéses MMA csapatversenyre Kína és Magyarország között. Az eredményekre külön-külön nem térnék, ki de sajnos 3-2 arányban a kinai harcosokból álló brigád nyerte a találkozót. A mérkőzések, úgymond edző mérkőzésnek voltak betudhatóak, ugyanis értesüléseim szerint nem kerülnek fel a versenyzők Sherdog rekordjába, valamint a mérkőzések csupán 3x3 percig tartottak.

A kínai srácoknál feltűnt, 1-1 komolyabb szervezetet is megjárt arc, Borics ellenfele a One FC-ben szerepelt, igaz vereséggel, még Halmi ellenfele volt M-1 és Road FC gálán is.

Nem éreztem jobbnak a kínai csapatot, úgy vélem, hogy egy szinten voltak a magyar srácokkal. A kitartás, és a győzni akarás volt nagyobb náluk. Még mielőtt azzal vádolna valaki, hogy nem szurkoltam a srácoknak, közlöm, hogy igen! Mindenkivel jóban vagyok és többen küzdöttek is általam szervezett rendezvényen is, mégis összességében nem tetszettek a meccsek. Nem tetszettek, mert nem láttam azt az elszántságot pontosabban azt a finishelni akarást, amit egy ilyen meghatározó promóter közelsége szerintem megkövetelt volna.

 

Az MMA meccsek után pedig jött aminek jönnie kellett, a Bellator Kickboxing. A „lebutított” Syma-ban én olyan 400 körüli nézőre tippelek. Ez kis szám egy ilyen rangos szervezethez képest, ugyanakkor ezek az úgymond hardcore rajongók sokkal, de sokkal lelkesebbek, mint az átlag magyar közönség. Ahogy a meccsek elkezdődtek nem volt semmi felesleges történés, nem voltak Kung-Fu bemutatók, nem voltak beszédek, csak bevonulások, küzdelmek és eredményhirdetések. Mivel a Bellator Kickboxing eddig a Dynamite-on kívül inkább Európában rendezett gálát, Olaszországban és Angliában. Nem volt kérdéses tehát, hogy fight cardot európai arcok tették ki. Nem volt mészárszék! Egyenrangú felek küzdöttek egymással, azaz pontosítanék, 1-1 meccsen az „alárendelt” versenyzőkben is volt annyi küzdeni akarás, hogy végig tolták a mérkőzéseket. A bevonulások, egy picit sótlanok voltak, de ez inkább a harcosoknak róható fel. Ez szórakoztató ipar, itt szórakoztatni kell! Raymond Daniels erre szép példa is volt! A szórakoztató bevonulás után hárommenetnyi látvány technikát adott el, majd miután megnyerte a mérkőzést hosszasan és érthetően méltatta a magyar közönséget valamint ellenfelét és az utánnuk következő mérkőzés kihívójaként figyelmeztette Gajii-t, hogy Laszák mögött egy ország áll! Daniels többször megtapsoltatta Benedeket, valamint többször megtapsolta a közönséget. Na, kérem, valahogy így kell viselkednie egy profi bunyósnak, aki a közönségből él.

 

Elérkezett a főmérkőzés. Akinek Laszákot be kell mutatni, az gyorsan olvasson utána, ugyanis ez a cikk most nem arról szól. Szóval, aki ért a bunyóhoz, az tudja, hogy Zoli nem véletlenül került ide. A mérkőzésről beszámolót nem írok, de 5 menetnyi kőkemény háború volt. Laszák azonnal keményen kezdett, a harmadik menetben kézzel elkapta a címvédőt. A negyedik menetben Laszák kipukkanni látszott, amely személy szerint engem nagyon megijesztett akkor. A végső menetre azonban megint teljesen támadólag jött ki, több adok-kapok-ba bele állt és a 450 kint lévő ember egyaránt állva és tapsolva szurkolt a magyar srácnak. Utoljára ilyet személyesen Kokó EB címmeccsén éltem át, valamint Karacs Attila debreceni feltűnésénél éreztem, igaz akkor a képernyőn keresztül. A menyasszonyom megkérdezte, hogy szerintem mi lesz az eredmény én pedig azt mondtam neki, hogy egy ilyen hajrával és utolsó menettel számomra szoros lett a meccs. Az eredmény hirdetéskor az első két bíró 1-1-re adta a mérkőzést így megosztott pontozás volt az eredmény. Azt hittem a bajnok kezét emelik a magasba, ám mikor közölték, hogy új bajnoka van a Bellator-nak a csarnok felrobbant! Laszák ezek után egy tökéletes nyilatkozatot tett angolul, ami nagy szó, hiszen angolul minden közönséget meg tudsz szólítani, utána pedig magyarul. Hatalamas tisztelet és hatalmas siker!

 

Közvetlenül a Bellator gála előtt, váltottam pár szót Scott Coker-el. Mikor mondtam neki, hogy magam is promóterként próbálok érvényesülni azonnal kérdezte, hogy hol és milyen stílusban. Meséltem neki a WFL-ről, mire Ő sok sikert kívánt az első gálához és megígérte, ha eljut, hozzá a gála felvétele mindenképpen vet rá egy pillantást.

 

 

Egy szó, mint száz, sokat tanultam a hétvégén. Voltam már nagy gálákon, de sosem ilyen szemlélettel álltam a dolgokhoz. Hatalmas élmény volt, hiszen a nem hardcore rajongók (barátnők) is úgy hagyták el a csarnokot, hogy egy nagyon jó élménnyel gazdagodtak!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fightpromoter.blog.hu/api/trackback/id/tr1111722243

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.